Kirándulás-, nyaralás- és táborozás-szezon van, tehát azt hinné az ember, hogy hurrá, nincsenek itthon a gyerekek, cincoghatnak a varrótűk, kopoghatnak a billentyűk, lehet alkotni, fotózni, blogolni, közzétenni.
Ám ez mégsem olyan egyszerű! Az év közben karnyújtásnyira lévő fényképezőgépek ugyanis a gyerekekkel együtt indulnak táborozni és élményeket szerezni. Mindenki a maga gazdájával. Persze külön egyeztetés nélkül, miért is ne, hiszen az a saját tartozékuk, szinte már testrészük.
Így jártam én is a gyerekekkel és fényképezőgépekkel, de valamit azért sikerült megörökíteni a készülő játék-és-takaróból, azaz patchwork társasjátékból, vagyis társasjáték-takaróból.
Először is, még le tudtam kapni a kivágott négyzetek kiindulási állapotát, ahol még semmi sem biztos... sem az, hogy ki marad, sem az, hogy ki megy.
Azért a két állapot között történt egy s más :) Na de sebaj, fő, hogy néhány képet sikerült készíteni. Leginkább a kézi tűzés egy-egy mozzanatát. Ha pedig tovább olvasol, akkor még az is kiderül, hogy ki szúrt/csípett előbb: a tű, vagy a méhecske?
Íme, már csak a körbevágás, körbeszegés van hátra. Ekkor azonban a sikeresen megkaparintott fényképezőgép közli, hogy mára ennyi, és kikapcsol. Az elemek lemerültek, kész, nincs fényképezés, "máma már nem hasad tovább".
Még jó, hogy a varrást azért így is sikerült befejezni, és happy end, mert kicsit később a fényképezést is. :)
Itt pedig már kint vagyunk a fűben, egy jó kis árnyékos helyen. Ekkorra már nagyon belejöttem a fényképezésbe. Ha a többi képet is szeretnéd látni az elkészült társasjáték-takaróról és a hozzá passzoló szivacs-dobókockáról, akkor nézz be ide is.








Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése